Miklósvár szék, 1404-1851: egykori közigazgatási terület a Székelyföldön, a Hargita déli és a Baróti-hegység nyugati lábánál, az Olt-kanyar jobbparti vidékén, az Uzánka-pataka, az Ajta-pataka, a Hímpatak és a Köpec-pataka völgyében, háromszög alakban, Sepsiszentgyörgytől északnyugatra. - Zsigmond kir. szabadalomlevele (1404) elválasztotta Szent György széktől (→Sepsi szék), mely utóbb bekebelezte, amit 1459: a medgyesi ogy-en orvosoltak, visszaadván szerzett jogait. (E rendelkezést 1531. VII. 5: János Zsigmond, 1610: Báthori Gábor, 1627: Bethlen Gábor erdélyi fejed-ek és 1658: Cserei Miklós királybíró megerősítették.) Ezek: 1. Az egyh. pereiben a papi elöljárók ítélnek; 2. más perek az alkirálybíró és asszeszorok előtt kezdődnek, a fejed. táblán folytathatók; 3. tiszteket maguk közül választanak; 4. „minden törvényes orvosságokkal és menedékkel élhetnek a peresek”; 5. az ogy-re egy nemest és egy primipillust küldhetnek követnek. Az alkirálybírót és az asszeszorokat minden évben újra választották és föleskették. Önállósága 1775. II. 28-i rendelet szerint a nagyfejedelemségben is megmaradt, mely →Háromszék alárendeltségétől mentesítette, mivel ügyeinek föllebbezését egyenesen a kir. táblához küldhette. 1776. V. 3-i rendeletben is ~ lakói ügyében a ~i törvényszék illetékes. ~nek székháza volt Bölönben, Nagyajtán és Köpecen is, ahonnan Barótra helyezték. Önállóságát az →önkényuralom szüntette meg, Háromszék 4. fiókszéke lett, egy járást alkotó 10 faluja élén alkirálybíróval és külön dullóval (szolgabíróval), Sepsi székkel közös pénztárnokkal. (Al)széke 6 rendes és több tb. táblabíróból és aljegyzőből állott, székhelye kezdetben Miklósvár (első említése 1211: Castrum Sanct Nicolai), utóbb Barót. A →székely határőrvidék erőszakos megszervezése után hatósága 1761-1848: csak a nem katonáskodó nemességre s a csekély számú polgárra és jobbágyra terjedt. 1876: a vármegyerendezéskor →Háromszék vármegye miklósvári járasa lett. - Népessége 1862:
falu neve |
r.k. |
ref. |
unit. |
g.k. |
g.kel. |
ev. |
izr. |
idegen |
össz. |
Középajta |
29 |
1390 |
33 |
222 |
- |
- |
- |
6 |
1680 |
Nagyajta |
82 |
297 |
809 |
- |
- |
3 |
3 |
11 |
1205 |
Szárazajta |
18 |
1489 |
29 |
- |
- |
2 |
- |
- |
1538 |
Barót |
1667 |
193 |
26 |
143 |
57 |
12 |
6 |
20 |
2124 |
Sepsibacon |
-- |
850 |
4 |
- |
113 |
- |
- |
- |
967 |
Bodos |
31 |
429 |
16 |
- |
31 |
2 |
- |
- |
509 |
Bölön |
79 |
251 |
1349 |
- |
700 |
2 |
- |
15 |
2396 |
Köpec |
66 |
819 |
9 |
- |
86 |
4 |
- |
4 |
988 |
Miklósvár |
697 |
79 |
- |
2 |
35 |
- |
- |
44 |
857 |
Zaláni Üvegcsűr |
263 |
9 |
- |
103 |
135 |
- |
- |
- |
510 |
összesen |
2932 |
5806 |
2275 |
470 |
1157 |
25 |
9 |
100 |
12.774 |
88
Orbán III:5. - Endes 1935:537.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.